AZ ALULNÉPESEDÉS TENDENCIÁJA
Az 1980-as években Paul Ehrlich kiadta A népesedési bomba című könyvét, amely világszerte a túlnépesedéstől való félelmet szította. Azt állította, hogy a túl sok ember, túl szűk helyre zsúfolva, túl sokat vesz el a Földtől. Ha az emberiség nem csökkenti létszámát, mindannyiunknak "tömeges éhínséggel" kell szembenéznünk "egy haldokló bolygón".

Most nézzük meg közelebbről az ENSZ népesedési osztályát, és cáfoljuk meg ezt.

A teljes termékenységi ráta (TFR) egy olyan mérőszám, amelyet a demográfusok az egy szülőre jutó utódok számának mérésére használnak. A népességpótlási ráta, vagyis az az átlagos gyermekszám családonként, amellyel minden generáció pontosan helyettesíti önmagát, nagyjából 2,1.

Ez 70 évvel ezelőtt másképp volt: Amint a fenti ábrán látható, a globális átlagos termékenységi ráta 5,05 volt. Több országban, például Ruandában, Kenyában és a Fülöp-szigeteken az egy nőre jutó termékenységi ráta meghaladta a 7 gyermeket. Kínában a termékenységi ráta alig haladta meg a 6-ot, míg Indiában alig volt 6 alatt. A világon csak egyetlen országban volt 2 alatti a termékenységi ráta: Luxemburgban. Az Egyesült Államokban a TFR 1950-ben 3,03 volt, ami 1957-ben 3,6-ra emelkedett. 

Azóta azonban sok minden megváltozott.

Ma már nagyon más a helyzet: 2020-ra a globális átlagos termékenységi ráta több mint a felére, 2,44-re csökkent.  

Mi az oka ennek a példátlan csökkenésnek? Röviden három fő oka van: a nők szerepvállalása, a gyermekhalandóság csökkenése és a gyermeknevelés növekvő költségei.

Ma a világ népességének nagyjából 80%-a olyan országokban él, ahol a termékenységi ráta 3 alatt van. Mindössze 10% él olyan országokban, ahol a nők átlagosan több mint 5 gyermeket vállalnak.  

Míg például Kínában és Indiában korábban 5 feletti volt a teljes termékenységi ráta, ma már mindegyik országban jelentősen csökkent a 2 körüli érték.

Afrika átlagosan továbbra is magas, de az utóbbi időben gyors csökkenésnek indult.

Számos országban a termékenységi ráta ma már jelentősen a helyettesítési szint alatt van.

Az Egyesült Államokban a TFR jelenleg 1,77. Az olyan országokban, mint Irán és Thaiföld, a nők átlagosan csak 1,6 gyermeket vállalnak.

Úgy tűnik, hogy a COVID-19 világjárvány felgyorsította ezt az alulnépesedési tendenciát. Történelmileg a katasztrófák után kilenc hónappal megugrott a születések száma, és egyesek azon tűnődnek, hogy vajon lesz-e COVID-bababoom. 

De a helyzet ennél bonyolultabb.

Sokan most még bizonytalanabbak az anyagi biztonságukat illetően. A gyermekgondozás a világjárvány alatt nehézségekbe ütközött. A szülők elszakadtak a tágabb családtól, akik részei lettek volna az újszülött nevelésének.

És a számok tükrözik ezeket a tendenciákat. A klinikák a fogamzásgátló receptek és abortuszgyógyszerek iránti kérelmek növekedéséről számolnak be. A világjárvány megváltoztatta a világ gondolkodását a gyermekvállalásról - sőt, lehet, hogy a világ hamarabb kerül közelebb az alulnépesedéshez, mint gondolnánk.

Még 2021 áprilisában, amikor interjút készítettem Elon Muskkal a 100 millió dolláros XPRIZE Carbon Removal elnevezésű pályázat elindítása kapcsán, az alulnépesedéssel kapcsolatos aggodalmáról kérdeztem. Megrázta a fejét, és azt mondta: "A Föld a következő 20-30 évben hatalmas népesség-összeomlással fog szembenézni... ez lenne a civilizáció nyöszörgéssel történő halála".

ÉLETKOR VISSZAFORDÍTÁSA ÉS HOSSZÚ ÉLET
Amikor nyilvánosan beszélek a hosszú élettartamról és a kor visszafordításáról, az egyik szokásos érv e munka ellen a "túlnépesedés" miatti aggodalom. Amint azt a fentiekben bemutattuk, a valóság az, hogy a világot az alulnépesedés veszélye fenyegeti, és az egészségi élettartam egy-két évtizeddel való növelése kritikus lépés lehet az emberiség bőségének fenntartásában.  

Minden eddiginél nagyobb szükségünk van arra, hogy növeljük produktív és egészséges élettartamunkat. Ez nemcsak azt teszi lehetővé, hogy több időt tölthessünk szeretteinkkel és teljesíthessük bakancslistás álmainkat, hanem hatalmas gazdasági értéket is jelenthet.

A Harvard, az Oxford és a London Business School kutatói nemrégiben kimutatták, hogy az egészséges élettartam növelése mennyit ér dollárban kifejezve.

Az öregedés csak egy évvel való lelassítása +38 billió dollárt ér a világgazdaságnak. 

Ez csak egy év.

Képzeljük el, milyen társadalmi előnyökkel és gazdasági értékkel járna, ha az egészséges élettartam 10-20 évvel növekedne.

Íme néhány olyan technológia, amellyel ezt elérhetjük:

(1) A diagnosztikai orvostudomány fejlődése a "betegellátást" egészségügyi ellátássá változtatja. Reaktív orvoslással foglalkozunk, holott megelőző orvoslásnak kellene lennie. Ez kulcsfontosságú a hosszú élettartam növeléséhez.

A rák még mindig az egyik legrettegettebb szó az orvostudományban. De mi lenne, ha korán diagnosztizálni tudnánk a rákot? Az I. stádiumú rákot végtelenül könnyebb kezelni, mint az áttétes IV. stádiumú rákot. Az első számú dolog, amit a rák elleni küzdelem és a túlélés érdekében tehetünk, az a korai felfedezés. 

A GRAIL az évtized egyik legígéretesebb diagnosztikai áttörése. Ez egy folyékony biopszia - egy olyan vérvizsgálat, amely a legtöbb fontosabb ráktípust korai stádiumban képes kimutatni. Olyan apró DNS- és RNS-töredékeket keres, amelyek a tumor által a véráramba kerültek, és amelyek a tumor genomikai jellemzőit tükrözik. Olyan érzékeny, hogy még a korai daganat létezésének halvány jelét is képes kimutatni. Végső célja, hogy egyetlen olyan tesztet kínáljon, amely egyszerre képes minden ráktípus vizsgálatára.

(2) CRISPR és génterápia. A betegségekkel összefüggésbe hozható ismert emberi genetikai variánsok nagyjából kétharmadát az egypontos génmutációk teszik ki. Itt jön a képbe a CRISPR forradalmi génszerkesztési technológia. "Molekuláris ollója" képes egy DNS-szakaszt levágni, és vagy hatástalanítani az érintett szekvenciát, vagy egy új, helyes szekvenciával helyettesíteni. Az ilyen típusú terápia csábítása abban rejlik, hogy egyszeri kezeléssel gyógyítható a betegség. A CRISPR által megnyitott lehetőségek végtelenek. A legutóbbi, 2021 júniusában végzett, mérföldkőnek számító CRISPR-kísérlet az amiloidózis egy formája ellen mutatta ki hatékonyságát, amely egy gyógyíthatatlan betegség, amely során a rosszul összecsukló fehérjék lerakódnak a szervekben és elpusztítják azokat. 

A genomszerkesztés ezen előrelépései az egészséges élettartam növelésére is felhasználhatók. Dr. David Sinclair, a Harvard Medical School munkatársa olyan vírust fejlesztett ki, amely három Yamanaka-gén kombinációját szállítja. Ezek a gének felelősek az indukált pluripotens őssejtek létrehozásáért. Amikor ezeket a vírusokat egerek szemébe fecskendezték, a szemük megfiatalodott. A glaukóma és az öregedés esetén az összes egér visszakapta a látását. A hipotézis szerint ez a technológia a test más részein is alkalmazható. Képzeljük el öregedő testünk megfiatalítását.

(3) Szervregeneráció. Mivel szerveink kezdenek elfáradni és öregedni, az egészséges élettartam növeléséhez létfontosságú lesz, hogy megtaláljuk a regenerálásuk módját. Dr. Deepak Srivastava, a Gladstone Institutes elnöke génterápiát alkalmaz a szívkárosodások helyreállítására egy olyan megközelítéssel, amelyet mi személy szerint szívesen nevezünk sejtalkímiának. Ő a hegszövetet programozza át, hogy új szívsejtté váljon. Miután ezeket a géneket szívroham után befecskendezték a szívbe, képesek voltak megváltoztatni a hegsejtek sorsát, dobogó szívvé változtatva őket. Nem kell GATTACA klónozni az embereket, hogy egy extra szervkészletet biztosítsanak. A saját szerveinket magunkból tudjuk újranöveszteni.

MY CONCLUSIONS—WHAT DO YOU THINK?Contrary to popular belief, the world is facing the threat of underpopulation as a result of the sharp decline in global reproductive rates. 
On top of that, an increasing proportion of our world is likely to face one of the most crippling and major causes of physical suffering: a disease called aging.  
This calls for increasing not just lifespan, but healthy and productive lifespan.
Thankfully, due to the convergence of AI and medically related exponential technologies, advancements in age reversal are already happening at an accelerated rate. 
There is a reason the longevity industry has been named the biggest and most complex industry in human history. On the bright side, this has become a massive opportunity for innovation.
At XPRIZE, we are working to fund and launch a $100M Age Reversal XPRIZE with the goal of demonstrating a 25% lifespan “age reversal” (more details on this as the guidelines and funding are solidified).
In the meantime, our goal (yours, mine, and everyone in our global community) should be to live long enough to intercept the next bridge of technology, and the next one, and so on. 
While it sounds next to impossible and almost too sci-fi for our imaginations to grasp, I ensure you that many brilliant minds are working to crack this challenge. And, without question, age reversal will be one of the biggest business opportunities on Earth and economic benefits for humanity.

ROBOTS: OUR FRIENDS & EMPLOYEES

Camel racing is a centuries-old tradition in the Middle East—think the Kentucky Derby for sheikhs—and it’s one of the richest sports on Earth. However, it’s the jockeys who have changed the most. 

Twenty years ago, camels were ridden by children—the lightest possible riders—but general principle, injury, and death led to a humanitarian outcry. So, both the UAE and Qatar banned the practice, replacing children with an even lighter saddle occupant: the robot jockey.

Today, in camel racing, robot jockeys are the norm. Exactly like traditional jockeys, these robo-replacements sit on a saddle, steer with the reins, and prod with a whip. 

The latest robot jockeys are small, about a foot high, and light, weighing between five and eight pounds, with skinny hinged arms that control the reins and whip. 

Of course, my point isn’t that there’s a bevy of entrepreneurial possibility in camel racing. It’s that robotics, another exponential technology long mired in deception, is now heading for disruption. 

According to a report by the Littler Workplace Policy Institute: “Robotics is the fastest growing industry in the world, poised to become the largest in the next decade.” Which is to say, robot jockeys are just the beginning.

Consider Moxie, the brainchild of NASA roboticist Paolo Pirjanian, Co-founder of Embodied, Inc. (creator of Moxie). Moxie is a small, Pixar-like robot with large-eyes on a cute and dynamic virtual face and converses with children in a natural, lifelike manner, becoming a personalized companion to them.

You can continuously talk to it (as opposed to simply saying “Hi, Alexa”), and the AI knows to take turns when conversing, allowing for fluid conversation and storytelling. 

Importantly, Moxie doesn’t try to be too human or perfect—in fact, that’s where many other robotics companies have failed. Instead, Moxie has a key human-like element: it makes mistakes and learns. 

Rather than a full prebuilt chatbot, Moxie has an actual personality and will learn over the course of an interaction. New interactions “unlock” new content and behaviors, further engaging the child in a goal-oriented manner. (If you have young kids, or kids with learning disabilities, please check out Moxie here: https://embodied.com/.)

Besides human-like, user-friendly robots, we’re also seeing exponential progress in robotic agility, mobility, and diversity. 
Enabled by a new generation of sensors and actuators, and driven by near-unlimited computing and artificial intelligence, there’s a Cambrian explosion in robotics, with species of all sizes, shapes, and modes of mobility crawling out of the muck of the lab and onto the terra firma of the marketplace. 

Of course, what is driving the current robotics revolution is the convergence of exponentials. First and foremost is computation and machine learning/neuralnets. A lot of what today’s amazing walking, flying, dancing and talking robots can do is a simply result of cheaper, faster and more ubiquitous computation driving artificial intelligence. The second exponential is 3D printing, which is allowing researchers and tinkerers to design, build and test robotic parts faster and faster. Finally, it’s all about the networks and sensors that collect and feed data into the robot’s algorithms.

Festo, for one example, has created a robot that flies like a bird. Boston Dynamics, for another, now makes robots that can climb, crawl, jump, and hop, and all while carrying heavy loads (some bots can manage over a hundred kilograms of weight). Their robots can even dance to music or unpack boxes out of the back of an 18-wheeler.

Incredible companies like Chef Robotics are putting robots to work in the food industry. The National Restaurant Association reported that in 2017, 37% of its members listed labor recruitment as their top challenge, up from 15% in 2015. This means long lines for you, food deserts with little fresh food, and inconsistent orders (aka not enough guacamole). Chef Robotics believes robots are the best solution to this problem.

What’s the alure of robots? Robots don’t unionize, don’t show up late, and don’t take lunch, and they can work on an assembly line for just a few dollars an hour. And as the minimum wage continues to increase now $14 per hour in California as of January 1, 2021 (for employers with 26 or more employees), there is a cross-over point coming where robots are just cheaper and better for certain roles.

THE GROWING INDUSTRIAL ROBOTICS MARKET

Indeed, the market for industrial robots has been experiencing double-digit growth annually since 2013, and is expected to continue at a CAGR of 12.3% through 2026.

A 2017 report by the McKinsey Global Institute concludes that almost 50 percent of tasks done by employees at work are at high risk of being taken by computers (AI and robots). Among these are data collection and processing, which represent 51% of the activity in the US economy. 

In China, Foxconn, the Chinese electronics manufacturer that builds Apple’s iPhone, made news back in 2013 when the skyrocketing demand for cell phones led to labor disputes, reports of harsh working conditions, even riots and suicides.
 
In the aftermath of these reports, Foxconn has been moving to automate 30% of its workforce by cutting 60,000 jobs in 2016 and replacing them with robots, a trend accelerated by the coronavirus pandemic.  

Besides replacing our blue-collar workforce, robots will and have been invading a much wider assortment of fields. Just consider the effect autonomous driving will have on truck drivers, or surgery robots on healthcare, or companion robots for therapy and eldercare. 

“If I were an exponential entrepreneur looking to create tremendous value”, says robotics expert Dan Barry, “I’d look for those jobs that are least enjoyable for humans to do … Given that the global market for unskilled labor is worth many trillions of dollars, I would say this is a huge opportunity.”

FINAL THOUGHTSStartup infrastructure dedicated specifically to robotics continues to grow—the recent announcement of the Founder Institute partnering with the NASA Ames Research Center and MassRobotics to launch an AI- and Robotics-focused accelerator is just one example. 

At the same time, the continued exponential growth of AI, robotics, and other technologies, along with our improving understanding of human nature, are moving us to a world of true robotic colleagues and friends.

If you’re an ambitious entrepreneur interested in this field and excited by the progress we’ve made so far, there’s no better time than the present to get involved.


© PHD Ventures, 800 Corporate Pointe, Culver City, California, 90230, United States 
Photo by Phillip Glickman on Unsplash

The European Innovation Council (EIC) invites EIC Pathfinder (former FET-Open & FET-Proactive) and Transition beneficiaries to apply for the EIC Innovation Bootcamp 2.0: a virtual four-day intensive training in entrepreneurship and technology commercialisation taking place from 15 to 17 November and on 10 December 2021. 

Apply here by 1 October 2021 
to learn entrepreneurial basics and to preliminary validate your business idea / innovation based on the results from your research and innovations projects by working as a team of entrepreneurial researchers.

The EIC Innovation Bootcamp 2.0 is a novel concept, organised by the EIC Business Acceleration Services. To help researchers navigate through the entrepreneurial world and acquire the right skills to successfully exit the lab with a technology or product ready for the market, the EIC Innovation Bootcamp will provide you with a guide explaining everything you need to know to start transforming your innovation into a valid solution and successfully bring it to market. 

The EIC Innovation Bootcamp will be a full four-day event, taking place from 15 to 17 November and on 10 December 2021 from 9h till 17h (CET), and consist out of a mix of interactive lectures with group dynamics and hands-on work on business modelling and pitching. After these sessions, you will be better equipped to reach the market and venture into the entrepreneurial world with an innovative product/solution that leads to successful business opportunities.

The end goal of the EIC Innovation Bootcamp is to present a high-quality pitch (EIC Accelerator step 1 level) on the fourth day and to actively participate with a selected team developing further the Pathfinder or Transition project research results, and innovations. The application implies a full commitment to attend all the four-days of the event.

Read more about the programme and the details about how to apply HERE

Photo by Romain Tordo on Unsplash